|
Szöllősi Apartman
|
Szöllősi Andrea
+3630-341-7400 Sárvár Fekete-Híd u. 51. |
|
|
Szöllősi Apartman
|
Szöllősi Andrea
+3630-341-7400 Sárvár Fekete-Híd u. 51. |
Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlõdõ, tizenhatezer lakosú kisvárosa. Nemcsak a világhálón, hanem a valóságban is érdemes ellátogatni erre Rába-völgyi településre. Sokarcú és sokszínû, gazdag múlttal rendelkezõ város a miénk. Több mint ezer esztendõs történelme és különleges adottságai teszik vonzóvá a turisták számára.
Szombathelytõl 25 km-re keletre a Rába két partján a Gyöngyös-patak torkolatától délre fekszik. A mai város Sárvárnak, Sár, Vármellék, Péntekfalu és Tizenháromváros községekkel történt egyesítésébõl jött létre. Sárt és Péntekfalut 1912-ben, Rábasömjént 1968-ban csatolták hozzá.
Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erõdítményre utal, amely eredetileg földvár volt.
Ezt a térséget már az õskorban is lakták.
Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg és Bassania néven létesítettek települést. A római település ott alakult ki, ahol a Borostyánkõ út a Rába folyót keresztezte. Ez a mai Sárvártól északra a Gyöngyös torkolatának közelében helyezkedett el. Az út védelmére erõd épült, melynek nyomait a Gyöngyös-patak keleti oldalán az ún. Óvár nevû helyen találták meg.
A honfoglalás után a magyarok a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, melyet 1192-ben említenek elõször. Várat 1327-ben Köcski Sándor foglalta el a Németújváriaktól. 1390-ben királyi adományként a Kanizsai családé lett. 1403-ban Zsigmond a hûtlen Kanizsaiaktól megostromolta és elfoglalta. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, 1424-ben azonban visszaszerzik a Kanizsaiak úgy, hogy elcserélik Simontornyával. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lesz és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta. 1534-ben házasság révén Nádasdy Tamás szerezte meg, és ide hívta Sylvester Jánost, aki 1541-ben itt nyomtatta ki az Új Testamentum fordítását.
1556-ban itt halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a "fekete bég", özvegye volt Báthory Erzsébet, a csejtei rémtettek hõse. 1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, majd késõbb hanyatlásnak indult. Hadi jelentõségét elvesztette, 1803-ban az Este-Modenai család szerezte meg és igényinek megfelelõen átépíttette. A várost 1871-ben érte el a vasút, az iparosodás felé a cukorgyár 1895-ös alapításával tette meg az elsõ lépést. (A sárvári cukorgyárban több mint száz évig folyt a termelés.) A 20. század elején Lajos bajor királyi herceg újra fellendítette a sárvári uradalmat. 1968-ban kapta vissza városi rangját.
A Nádasdy-vár 13. századi eredetû, több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, melynek freskói 1653-ban és 1769-ben készültek Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetû, 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Elõtte 1701-ben készült Krisztus-oszlop. A Szent László templom közelében áll a város 1535-ben alapított elsõ iskolája, 1830-ban emeletet húztak rá. Az egykori Sár község római katolikus temploma Szent Miklósnak van szentelve. A templom középkori eredetû, 1454-ben említik elõször. 1830-ban és 1868-ban átalakították, a 20. századi átépítéskor neogótikus külsõt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban. A Hegyközség kálvária templomát 1758-ban építették, 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal. Evangélikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban.
A város szívében található egy arborétum is, mely már a magyar reneszánsz idején híres volt Sárváron. A legrégebbi fák mint egy 300 évesek és több különleges és ritka növény is található itt.
Néhány éve már, egy igen korszerû, új élményfürdõben fejti élvezhetik az idelátogatók a sárvári termálvíz jótékony hatásait. A fürdõ látogatottsága évrõl évre nõ, ami a minõségi szolgáltatásainak köszönhetõ. További információkért lásd : http://www.sarvarfurdo.hu - a Sárvár Fürdõ honlapja
Sárvár csendes, nyugodt környékén található. Csónakázásra, hétvégi piknikre, horgászásra, s persze egy egyszerû sétára is igazán megfelelõ hely, ahol távol a zajoktól bárki kikapcsolódhat, s gyönyörködhet a természet szépségeiben
Sárváron született 1564-ben Beythe András botanikus.
Sárváron töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színmûvész.
Sárváron született 1932-ben Szemes Mari színmûvész.
| Kezdőlap | Magunkról | Sárvárról | Szállás - Szobák | Áraink | Elérhetőség |
| Olcsó sárvári magánszállás igényeseknek |